Abszurd

2013 péntek délután

A lány hazaért a munkából. Nem volt túl jó hete munka tekintetében. A havazás miatt a bringájával Blanche-sal kevesebb cuccot cipel haza, megkéri a kolleganőjét, hogy a nagy avon dobozt, na meg a laptopját kocsival majd valamikor szállítsa el neki, egy fiú már elvitte egy dobozban az anyagokat, amiket a hétvégén még át akar rágni, osztani, szorozni, számolni.

Hazaér gép bekapcs, egér nem működik, elemcsere, monitor nem működik. Telefonos segítség a párjától, aki szerencsére kicsit érthet ezekhez a dolgokhoz, de amit mond a lány már mindent megtett. Ok. semmi baj netbook is van a világon, bár ki tudja miért nem tud rácsatlakozni a netre. Október vége óta a lány tulajdona a csinos kis bordó netbook, de azóta Ő – aki mint említettem szakértője ezeknek a  dolgoknak –még nem csinálta meg. Na ez nem szemrehányás, nem sok idő telt el még csak három hónap J! A lány egyébként teljesen analfabéta ilyen tekintetben. De nem baj mert megérkezik a  kolleganő, aki hozza  a benti laptopot. Természetesen az védett vagy mi szösz, azaz azzal sem tud rákapcsolódni a netre. Persze biztosan lehetne, de a lány nem egy kompjúter zseni, neki fontosabbak az érzések. Összegezzük: 37m2, 3 számítógép és net egyiken semJ Nem baj, legalább számolgathat az fb biztosan nem veszi el a figyelmét. Naná, de Laci az anyagokkal sehol és már este fél hét, pont hívná, amikor megszólal a telefon. Ugye nem baj ha holnap viszem? Ma már úgysem foglalkoznál vele? Á dehogy. Mik ezek ha nem jelek? Marad a kanapé, a csokoládés őszibarack és egy kis blogírás, amit majd valahogy, valamikor feltesz a netreJ