2012. március 18., vasárnap

Rilódid

Nagyon sok idő telt már el azóta, hogy billentyűzetet ragadtam volna. Mi az oka? jó kérdés...vannak fellángolások...mostanában nem voltak...de végérvényesen megjött a tavasz, jobb a kedvem, túl vagyok egy-két lélektisztító bringázáson, kezd végre megújulni a lakásom és nemsokára nagynéni leszek:) van kedvem írni:)
Na jó egy könyv is segített...imádom a Csokoládét -minden formáját-  pár hete újraolvastam a könyvet, majd véletlenül - na meg persze a sors - kezembe került a második rész a Csokoládécipő is, amit szinte faltam:) aki olvasta biztosan tudja, aki még nem olvasta, olvassa! Izgalmas, kedves, szerelmes, vicces, a Montmarte-on játszódik és Vianne Rocher újjáéledt Párizsban is. Én miért ne kezdhetném újra? Miben hasonlítunk egymásra Vianne-al? Szeretjük a pirosat!:) Mindig is jó voltam irodalom órán az elemzésekkor:) Ebből is látszik, hogy elég mélyrehatóan olvastam a könyvet:)
Vianne is kicsit elvesztette a színeit Lansquenet után, elrejtőzött, azt hiszem mostanában én is ezt teszem...de már kezdem érezni....A szél változást hoz!
És kedves embereket is! Csak egy pillanat...ami minden reggel munkába menet megérint..a Tisza, Szeged ..és minden reggel jön velem szembe egy bácsi bringával, nem ismerjük egymást, de minden reggel a híd valamelyik pontján találkozunk és mosolygunk és köszönünk...ezek a pillanatok nagyon jók!
Akkor folyt. köv. hamarosan!!!